Vargabetűk is vannak az élsportolók életében, s az is előfordul, hogy hirtelen abbahagyják. A somorjai Linka Tibor is ezek közé tartozik. Bár szerinte fokozatosan érett meg benne a befejezésről hozott döntése, a külvilágot mégis meglepte a 2020. decemberi hír. Hiszen olimpiai ezüstérmes, világ- és Európa-bajnok kajakosról van szó. Ereje teljében, világszínvonalon evezett, s minden előfeltétele megvolt ahhoz, hogy továbbra is nagymenő maradjon. Igaz, két komoly térdműtéten esett át az utóbbi két évben, de bevallása szerint nem emiatt végzett az élsporttal.
Milyen megható ünneplés volt a csölösztői csónakházban, amikor 2015-ben a somorjai klub apraja-nagyja nagy tiszteletadással fogadta a csallóközi város első kajakvilágbajnokát, vagy egy évvel később, a riói olimpia után Somorja főterén az olimpiai ezüstérmes kajakost. Mindkét alkalommal főleg Linka Tibor volt a boldog ünnepelt. Ki gondolta volna akkor, hogy a következő, tokiói olimpia előtt, melyet 2020-ról 2021-re halasztottak, már Tibcsi nem lesz a szlovák kajak négyesbe kerülésért harcolók között. Nehéz belelátni a kapcsolatok sűrűjébe, az emberi természetek kölcsönhatásaiba, abba, hogy mit szűr le magában egy huszonöt éves fiatalember környezete megnyilvánulásaiból. Linka Tibor amellett döntött, hogy nem folytatja tovább. Neki elege van az élsportból, az ő élsportjából. Falusi gyerek lévén a természetben folytatja, a kajakból a fakitermelésre váltott. És a jelek szerint ott kevesebb bosszú éri, mint korábbi tevékenysége során. Bárcsak minden élsportoló ilyen gyorsan megtalálná pályafutása utáni számításait.

Egy csokorra való Linka Tibor kajakosnyilatkozataiból

„Kilencévesen indultam először versenyen. Összeszedtek bennünket, és egyesben elindítottak egy ilyen kategóriát. Még akkor volt, amikor nem voltam regisztrált versenyző, ez abban az időben még csak tíz-tizenegy éves kortól volt lehetséges.” (Élete első kajakversenyéről)

„Megmondom őszintén, meglennék ezek nélkül az akciók nélkül, de megtisztelő itt lenni a legjobbak között.” (2015 decemberében, miután ezer méteren elért milánói vb-aranyuk következtében négyesbeli csapattársaival Denis Myšákkal, Vlček Erikkel és Tarr Györggyel második lett az év csapata ankéton Szlovákiában)

„A lécet már a tavalyi vb-győzelmünkkel magasra tettük, úgyhogy nem félünk az újabb elvárásoktól.” (2016-ban pályafutása első Eb-aranya és -ezüstje megszerzése után)

„Szörnyen örülök annak, hogy itt lehettem. Óriási élmény volt a további tapasztalatszerzés szempontjából. Minden ilyen érem és siker lökést ad a sportolónak, előbbre léphet az életében. Az az érzése, hogy valami óriásit tett, ami csodálatos élmény.” (A 2016-os riói olimpiai ezüstérem megszerzése után ugyanazzal az összetételű egységgel, mellyel világ- és Európa-bajnok lett)

„Az olimpiai érem után ez csak egy plusz, de nagyon jólesik.” (Azután, hogy 2016-os olimpiai ezüstérmükkel az kajak négyes az év sportolója ankéton végre megelőzte a szlovák futball-válogatottat)

„Mi csak sodródunk az árral, oda ülünk, ahová az edzők mondják.” (A 2018-as belgrádi Eb után, ahol két összetételű négyesben is ült, az egyikkel ezüstérmes volt)

„Olimpiai ezüstérmesként fura érzés volt visszatérni a fiatalok mezőnyébe, mert ifiben mindkét évben indultam, de az U23-as kategóriát csak 19 évesen sikerült elkapnom. Mert aztán beindultak a felnőttversenyek, és elmaradtam az U23-astól. Ahogy visszaléptem ebbe a körforgásba, körülnéztem, és nagyon kevés volt az ismerős arc. Nem teszek nagy különbséget két olaszországi győzelmem között, de mégis talán a páros érem egy picit közelebb áll a szívemhez. Nem azért, mert többet érne, sokszor az rangsorolja az érmeket, hogy hogyan, milyen körülmények között sikerült megszerezni. A párosban rajt-cél győzelmet arattunk, ezzel egy picit értékesebb.” (Azután, hogy 2018-ban Auronzóban az U23-as Eb-n K2 500 méteren és K4 1000 méteren lett kontinensbajnok)

„Rövid volt a pályafutásom, de eleget elértem alatta. Elégedett lehetett.” (2020 decemberében, amikor a belügyminiszter fogadta visszavonulása alkalmából)

(Források: Új Szó, Vasárnap, Šport)