Száznegyvenöt évvel ezelőtt, 1875. december 15-én született Verbón (ma Vrbové) Fischer Mór (1945. november 8-én hunyt el Budapesten). Nevéhez fűződik a labdarúgó-világbajnokságok születése. Neves vasúti tisztségviselő volt, de főleg sportvezetőként tűnt ki világszerte, a múlt század húszas éveinek végén és a harmincas éveinek elején a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) alelnökeként tevékenykedett, s vezető szerepet töltött be a sportágat irányító testületben. Az akkori elnök, a francia Jules Rimet jobbkeze volt a testületben, az olaszok futballpápának hívták.
Otthon hülyének nézték
Keveset tudni róla, szinte ismeretlenné vált a mai focivilágban, pedig döntő érdemei vannak abban, hogy a 1930-ban először rendezték meg Uruguayban a labdarúgó-világbajnokságot. Azt szorgalmazta társaival, hogy négyévente hozzák tető alá a sportág legrangosabb seregszemléjét. Ő volt a két világháború közötti legismertebb magyar futballdiplomata.
Magyarországon azonban nem talált megértésre, ezért országa válogatottja nem is volt jelen az első vb-n „A magyar futball vezetői hülyének nézték a vb-rögeszmével, és a profi klubok főnökei határozottan eldöntötték: a mi válogatottunk ugyan nem utazik el erre a világbajnokságnak nevezett haknira” – írta az arra az időszakra visszaemlékező soraiban a FourFourTwo magazin.
A labdarúgás csak a FIFA hatásköre
Fischer Mór sportvezetői tevékenységének lényege a nemzetközi kapcsolatok ápolása volt. Alaphangot adott a FIFA szerepének, amikor 1926-ban annak éves kongresszusán határozottan kifejtette: „A labdarúgásügyet csak a szövetségek, nemzetközi viszonylatban csak a FIFA tárgyalhatja, egyéb szerv nem szólhat bele”. Ez az irányvonal napjainkban is Nemzetközi Labdarúgó-szövetség egyik alappillére.
Termékeny sportvezetői éveit, amelyben helyet kapott az 1936-os olimpia labdarúgótornájának megszervezése és főszerepe az 1938-as világbajnokság lebonyolításában, 1939-től 1945-ig dermesztő valóság követte. A zsidó származása miatt az érvénybe léptetett törvényekkel kirekesztették a magyar futball irányításából. A háborút ugyan túlélte, visszatért a Magyar Labdarúgó-szövetségbe, de egy hónappal hetvenedik szülésnapja előtt elhunyt.
Nem csak a futballban...
A FourFourTwo magazin azt is megírta, hogy „a gépészmérnök, MÁV-főtanácsosként dolgozó Fischer nemcsak a futballban volt nemzetközi tekintélyű vezető, de a Vasutasok Világszövetségét is megalapította. Könyvet írt a sport szociális szerepéről és az ifjúság nevelésére gyakorolt hatásáról, de A futball technikája címmel szakkönyvet is publikált. Nyolc nyelven beszélt, nemcsak francia, német becsületrendet is kapott (1929), az olaszok pedig egyenesen futballpápaként emlegették... A FIFA-nak és az MLSZ-nek is alelnöke, afféle nemzetközi igazgatója, a magyar szövetségnek még a monarchia idejében volt a második embere (1912– 1918). Cikkei a német Kickerben jelentek meg rendszeresen.”
Fischer Mór sírja a budapesti Kozma utcai zsidótemetőben található. Korszakalkotó törekvései voltak, személye napjainkra szinte feledésbe merült, de a labdarúgó-világbajnokságok elindításában betöltött szerepe megalapozta a mai futballvilág legnagyobb kirakatrendezvényének létezését. 2022-ben, a katari vb-n megérdemelne egy külön megemlékezést is.
(Forrás: FourFourTwo magazin, Šport napilap)