Csallóközi focitörténetekkel folytatjuk sztorijaink sorát. A nyom Bakára vezet, s aki elmondta Matus Lajos, ő 1942-ben, a második helyi leventecsapatban játszott jobbhátvédet, vagy ahogy mondta, jobb-bekket. Csapattársával, Nógell Ernővel kapcsolatos történet. „A Nyárad-Szap közös csapata ellen lépett pályára a bakai gárda. Az ellenfélnek volt egy játékosa, akitől társai csak úgy kérték a labdát, hogy Deka. Ernő erre felfigyelt, és az ellenfél kapuja előtt odaszólt a fiúnak, hogy Deka, az fel sem nézett, s letette a labdát a tettesnek, aki könnyedén értékesítette az ajándékban kapott lasztit. Nos, azóta barátai Nógell Ernőt csak Dekának becézték.”
(Részlet a Plavy Dezső, Sárkány Imre: Hetvenéves a bakai labdarúgás című könyvből)