Huszonhat évet játszott a válogatottban Ódor Éva, aki 2020. májusának elején lépett le az asztalitenisz színpadáról. A TASR hírügynökséggel közölte, hogy végleg visszavonul. Komáromban született, de eddig élete nagy részét külföldön élte le. Németországban, Lengyelországban és Franciaországban légióskodott, Budapesten telepedett le. Szinte mindvégig a szlovák válogatott első számú játékosa volt.

Az első lépesek Komáromban
„Szülővárosomra, Komáromra jó szívvel emlékszem. Az asztaliteniszhez véletlenül kerültem, édesapám sokoldalú tehetség volt a sportban, de csak hobbiként foglalkozott vele. A munkahelyén volt egy egész napos asztalitenisz-program, amire hatévesen engem is magával vitt – mesélte az első lépésekről a Vasárnapnak. – Amikor véget ért a torna, ütőt nyomott a kezembe, hogy próbáljam átütni a labdát a hálón. Néhányszor sikerült is, pedig először volt nálam ütő. Akkor figyelt fel rám Mátyás László, az ottani klub edzője, de kezdetben inkább szórakozás volt számomra az edzés. Az iskolában minden sportba bekapcsolódtam, főleg labdajátékokba, s úgy gondolom, ha nem az asztaliteniszt választom, akkor valamilyen más labdajátéknál kötöttem volna ki.”

Vízválasztó Európa-bajnokság
Sikerei már junior korában jelentkeztek, hét érmet gyűjtött a korosztály Európa-bajnokságain, háromszor győztesen távozott az asztaltól. „A nagy lökést az Európa-bajnokság adta, és a 1997-es év, amikor bejutottam a top 12-be, s így ott lehettem a kontinens 12 legjobb játékosának tornáján, ahol a leginkább érzékelhető volt, ki milyen színvonalon van. Ezen a rendezvényen januárban ezüstérmet nyertem, nyáron a junior-Eb-n egyesben és vegyes párosban is bajnok lettem. Ez volt a vízválasztó, a sikert követően megkeresett több klub képviselője, s egy évre leszerződtem a német Bundesligába, amely mindmáig Európa egyik legrangosabb bajnoksága a franciával egyetemben” – olvasható az interjú további részében.

Rajt Pekingben és Rióban
Ódor Éve két olimpián is indult (2008, Peking – 33.; 2016, Rio de Janeiro – az 1. fordulóban kiesett). 2015-ben negyedik volt egyesben a bakui Európa-játékokon. Egyesben volt Eb-nyolcaddöntős, párosban és vegyes párosban Eb-negyeddöntős.
„Mindig maximális felelősséggel és büszkén képviseltem az országot, ahol mindössze néhány évet éltem. Sportolói előrehaladásom miatt arra kényszerültem, hogy külföldi klubokban szerepeljek” – üzente a TASR hírügynökség közvetítésével búcsúzóul.

Összeállította: J. Mészáros Károly