1976-ban tetőfokára ért az izgalom a Csehszlovákia–Német Szövetségi Köztársaság döntőben. Kilencven perc után 2:2, hosszabbítás után szintén, következtek a tizenegyesek. A csehszlovák csapatból mindenki berúgta, a túloldalon azonban Uli Hoeness kihagyta. Közben két nem rúgó hátvéd, a gútai gyökerű Gőgh Kálmán és a németek jobb bekkje, Berti Vogts együtt ülve nézték a végrehajtókat. „Hangosan gondolkoztunk arról, mi történne, ha ránk kerülne a sor az öt kijelölt után. Minden értékesített tizenegyessel növekedett az önbizalmam, a Bertié meg csökkent – emlékezett vissza a belgrádi történésekre Gőgh Kálmán. – Hogyan rúgtam volna, ha én is sorra kerülök? Nem féltem volna, Pontosan azt tettem volna, amit Jurkemik, aki hatalmas bombát eresztett meg Maier kapujába.”
Gőgh Kálmán (1948–1995) Gútán nevelkedett, a pozsonyi Slovanban ért pályafutása csúcsára. Ötvenötször játszott a csehszlovák labdarúgó-válogatottban a kiváló balhátvéd, aki szívós munkával küzdötte fel magát a világ legjobbjai közé. Erről az is árulkodik, hogy 1976-ban az Európa-bajnok, 1980-ban pedig az Eb-bronzérmes csehszlovák válogatottban is szerepelt.