Szokásvilágába kalauzolja az olvasót Gőgh Kálmán egykori kiváló labdarúgó. Vajon mi volt kihagyhatatlan számára egy-egy mérkőzés előtt? „Van egy bevált sztereotípiám, amin semmi pénzért nem változtatnék – olvasható Tomáš Černák: Koloman Gőgh című könyvében, amely az Égszínkék legendák sorozatban jelent meg. – Egy órával a mérkőzés előtt gondosan elkészítem a dolgaimat, majd megiszom a feketekávémat. Enélkül nem lépek a gyepszőnyegre. Utána bemelegítek, ami kemény tornából áll. Egy szó sem hagyja el a számat, és közben magamban ismételgetem az edző szavait. Csak a füvön mondok néhány szó, főleg azoknak, akiknek kell mondanom valamit. Megszólal a játékvezető sípja, és eltűnik lámpaláz. Marad a labda, a csapattársa. És én – Gőgh Kálmán.”
Gőgh Kálmán (1948–1995) Gútán nevelkedett, a pozsonyi Slovanban ért pályafutása csúcsára. Ötvenötször játszott a csehszlovák labdarúgó-válogatottban a kiváló balhátvéd, aki szívós munkával küzdötte fel magát a világ legjobbjai közé. Erről az is árulkodik, hogy 1976-ban az Európa-bajnok, 1980-ban pedig az Eb-bronzérmes csehszlovák válogatottban is szerepelt.