J. Mészáros Károly
(Cseh)szlovákiai magyar sportélet (1948-63)

Szlovákia területén 1945 után a központilag irányított magyar sportélet már nem szület(het)ett újjá. Az akkori Csehszlovákiában élő magyarságnak nem adatott meg a nemzeti önigazgatás, mint a két világháború közti időszakban, amikor virágzott a magyar sportélet, amely 1918 és 1938 között kisebbségi életünk legsikeresebb területe volt. A csehszlovákiai, nagyobbrészt szlovákiai magyarok életéből azonban 1945 után sem tűnt el a sportolás, csak éppen az akkori szocialista rendszer intézményesített keretei között nevelkedtek a többségi nemzet által szlovákoknak tartott magyar ajkú sportolók, bekapcsolódva a létező sportszövetségek és -klubok munkájába. Kiskoruktól kezdve együtt gyakoroltak egyesületükben a szlovákokkal, s ha akadt színtiszta magyar sportklub, az is csak a (cseh)szlovák szövetség égisze alatt fejthette ki tevékenységét, így nyitva utat versenyzőinek a nemzetközi megmérettetésekre.

A teljes dokumentum

J. Mészáros Károly
A dél-szlovákiai sportélet alakulása (1989-2003)

Már a 19. század második felében megjelentek a versenysportok Szlovákia mai területén, a századforduló pedig a klubok szaporodását hozta magával. Legrégibb sportegyesületként (1880) a Pozsonyi Torna Egyletet (PTE) jegyzik, 1899-ben alakult a Komáromi Futball Club (KFC), és tíz éven belül Kassa, Érsekújvár, Fülek és Ipolyság is belekóstolt a szervezett sportéletbe. Ennek az időszaknak a legnagyobb sportoló egyéniségei, Szokolyi Alajos (1871-1932) és Kóczán Mór (1885-1972) atléták, Halmay Zoltán (1881-1956) úszó, valamint Prokopp Sándor (1887-1964) sportlövő Szlovákia jelenlegi területén születtek, de magyar színekben szereztek olimpiai dicsőséget. Hovatartozásuk kérdése még ma is időnként vitákat gerjeszt a két ország ötkarikás testülete között.

A teljes dokumentum