//Lezajlott a Diákolimpia 2016

Lezajlott a Diákolimpia 2016

(2016. október 8.)

Hét óra alatt lezajlott 2016. október 7-én Dunaszerdahelyen a dél-szlovákiai alapiskolások 3. Diákolimpiája. Látványos megnyitó után öt sportágban folytak a küzdelmek: asztaliteniszeztek, atletizáltak, kézilabdáztak, futballoztak és sakkoztak a diákok. Kiértékelték az esszéíró-pályázatot és a képzőművészeti részt is.

 

Megnyitó és beszélgetés sportemberekkel

Az igazi olimpiát juttatta az ember eszébe a megnyitó. A maga hangulatával, mindenkit megérintő izgalmával. A városi sportcsarnokba lépés után a 3. Diákolimpia képzőművészeti versenyének legjobb munkáit nézhették meg az érkezők. Nem sokkal kilenc után megkezdődött az ünnepi események sora. Elsőként a fair play-zászlót és a helyi sportgimnázium zászlaját vitték be a játéktérre. Utána hat régió (Bodrogköz, Szepsi és Kassa, Rimaszombat, Komárom, Galánta, Dunaszerdahely) sportolói vonultak be egymás után, a legnépesebb a csallóközi csapat volt. Ezt követően az olimpiai zászló érkezett, négy sportgimnazista hozta a kezében. Az olimpiai himnusz is felcsendült, majd Pierre de Coubertin Óda a sporthoz című versét hallhattuk Varga Hedvig negyedikes sportgimnazista tolmácsolásában. Ezután elhangzott a versenyzők eskütétele. Pék László, a Felvidéki Tehetségsegítő Tanács alelnöke nyitotta meg kétévente ismétlődő rendezvényt, bátorságra, sportszerű versengésre szólítva fel a diákokat. Ugyanezt hangsúlyozta üdvözlő gondolataiban A. Szabó László, a vendéglátó város, Dunaszerdahely alpolgármestere is. Kivonultak a sportolók, felültek a lelátóra, és végignézték a Bősi Tánc- és Tornastúdió táncosainak művészi tornaelemekre is emlékeztető műsorát.

Csallóközi olimpikonok is voltak köztünk. Külön köszöntötték a két volt nyárasdi kiváló kézilabdázónőt, Némethné Dömény Jolánt és Polacsekné Angyal Piroskát, akik tagjai voltak az 1980-ban Moszkvában ötödik csehszlovák válogatottnak, valamint Orosz Csaba somorjai kenust, aki az 1996-os atlantai olimpián volt kétszer döntős C2-ben: ezer méteren a 7., 500 méteren a 8. helyen végzett Peter Pálešsel.

 

Három dél-szlovákiai nyugalmazott pedagógus és edző is reflektorfénybe került. Sportemberi tevékenysége elismeréseképpen emlékplakettet kapott a 3. Diákolimpia szervezői triumvirátusától (Szabó László, Pék László és Masszi János) sportéletünk következő három egyénisége: Németh Pál, az egykori nyárasdi női kézilabda elindítója, hosszú éves edzője, Czigler Sándor nyugalmazott galántai testnevelő tanár, volt edző és sporttörténet-kutató, valamint Révész Ferenc, aki 44 éven át tanított az ipolysági magyar gimnáziumban, 1994-ben elindította a Szlovákiai Magyar Gimnáziumok Országos Bajnokságát, amelynek 2013 novemberéig a motorja volt, 2007-ben pedig létrehozta a Szokolyi Alajos Olimpia Klubot, amely az egyik legaktívabb az országban.

Mindhármukkal később beszélgetés volt a sportgimnáziumban a diákok jelenlétében. A találkozó egyediségét jelzi, hogy ez a három veterán sportember most találkozott ebben az összetételben először. Németh Páltól megtudtuk, hogy kémia-biológia szakos tanítóként ismerték a csallóközi faluban, azt is elárulta, hogyan kedvelte meg a kémiát, s egykori csodacsapatáról is sok mindent megemlített többnyire fiatal hallgatóinak, akiknek nagy része még nem is élt akkor, amikor a sikeredző védencei országos, majd európai hírnévre tettek szert. Azt is hallottuk az egykori mestertől, hogy nagyon erős együttese volt, de eltartott egy ideig, míg a különböző érdekek kelepcéjéből kiszabadulva végre feljutottak az I. ligába. Kíváncsian hallgatták a diákok azt a történetet, amely a Csehszlovák Kupa megnyeréséről szólt. Akkor még II. ligás volt a nyárasdi csapat, és első ellenfele a nemzetközi kupaporondon a Párizs volt. És az ismeretlen csallóközi faluból a francia fővárosba mentek kézilabdázni.

Czigler Sándor elhozta megmutatni a diákoknak a Csehszlovák Sport Vándorserlegét, amelyet akkori iskolája, a mai Kodály Zoltán Gimnázium vitrinjéből kért kölcsön. Ez a középiskolai sportverseny volt az első bajnokságunk a II. világháború után, és 1967 és 1973 között létezett (többet a Bajnokságaink rovatban olvashat erről). Azt is megtudtuk az egyik szervezőjétől, miért fulladt be. A mátyusföldi testnevelő sporttörténet-kutató énjéből is felvillantott, amikor előhúzta a bajnokságról hozott kordokumentumokat.

Révész Ferenc tízpróbázó múltja is előjött, adatokkal, tényekkel fűszerezte eredményeit, a mai helyzetet, megemlítve fiát, Ferencet, aki jelenleg az ország időszerű bajnoka ebben a legnehezebb atlétikai versenyszámban. Felvillantotta a Szlovákiai Magyar Gimnáziumok Bajnokságának hőskorát, kezdeti lépéseit, s azt is elmondta, hogy közel négy és fél évtizede létezik Ipolyságon az általa alapított Ipoly-kupa, amely a középiskolások nemzetközi labdarúgótornája.

Kellemes egy órát töltöttünk sportéletünk három megtisztelt egyéniségével.

 

Asztalitenisz

Tizenegy fiú és mindössze négy lány asztaliteniszezett. Almási Alfréd teniszező létére a kaucsuklabda fiúhódolói között lett diákolimpiai bajnok. A 13 éves nádszegi fiú mind a hat mérkőzését simán, játszmaveszteség nélkül nyerte. „Pedig a csoportküzdelmek előtt izgultam, mert azzal a szándékkal jöttem ide, hogy szeretném megnyerni a tornát – árulta el a Nádszegi MTNY Alapiskola és Óvoda nyolcadikosa. – De mikor első csoportmeccset 2:0-ra hoztam, minden feszültség elszállt belőlem, és felszabadultan győztem a további három csoportmeccsemen. Az elődöntőtől féltem, mert tudtam, hogy Jánosdeák Dávid sem könnyű ellenfél, de biztattam magam, s végül 3:0-ra győztem, akárcsak a döntőben a farkasdi Simon Adrián ellen. Több tapasztalatom volt, mint ellenfeleimnek, s ha kellett, képes voltam biztatással segíteni magamon. Iskolám képviseletében elindultam a régiós versenyen, azt is játszmaveszteség nélkül nyertem. Teniszező vagyok és az is maradok, csak erre az olimpiára váltottam sportágat. Idén nagyszombati csapatom, az Empire színeiben társaimmal megnyertük korosztályom országos bajnokságát, és a 13 évesek között harmadik helyen zárom az idei szlovák ranglistát.”

Varga Judit két éve harmadik volt, idén bajnok lett a lányok mezőnyében. Mindhárom ellenfelét 3:0-val küldte el az asztaltól. „Előtte nagyon izgultam. Két éve a Diákolimpia előtt sokat kihagytam. Most többet edzettem. Tavalytól Gútán játszom, hetente kétszer, kedden és csütörtökön ott edzek – mesélte történetét a Farkasdi MTNY Alapiskola és Óvoda kilencedikese. – Legelőször akkor ismerkedtem meg az asztalitenisszel, amikor 2012-ben nagybácsim elhívott edzésre. Utána két évig Farkasdon jártam edzésre. Később azonban kéztörések és műtét miatt nagyon sokat kihagytam. Decembertől már Gútán vagyok, és azóta rendszeresen készülök.” Meg is lett az eredménye.

Becses vendége is volt az asztalitenisztornának, mely a sportgimnáziumban zajlott. A mérkőzéssorozat kicsúcsosodására és az eredményhirdetésre eljött Csejtey Richárd, aki igazi nagyágyú ebben a sportágban. A jelenlevők is hallhatták, hogy ötszörös paralimpikon, rendre indult az utóbbi öt paralimpián, legutóbb nemrégen a brazíliai Rióban. Legnagyobb sikerei: Londonban (2012) egyéniben második lett, csapatban kétszer volt második (2000 Sydney és 2008 Peking). Athénban (2004) egyéniben és csapatban is harmadik lett. Egyéniben egyszer (2006, Montreux), csapatban kétszer volt világbajnok (2002 Tajpej, 2006 Montreux). Dunaszerdahelyen él, még mindig Galántán asztaliteniszezik az ép versenyzők társaságában, immár húsz éve. Az ötszörös paralimpiai érmes és háromszoros világbajnok csallóközi sportolónak Szabó László, a sportgimnázium újraválasztott igazgatója emlékérmet adott át.

 

 

Atlétika

Peőcz Bálint Csilizradványba, Varga Nikolett Dunaszerdahelyre vitte a négytusa győztesének járó díjakat. Az atlétikai verseny a dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Alapiskola rendezésében zajlott, Masszi János igazgató irányításával. „Teljesítményekben nem volt eléggé kiemelkedő a verseny, családias hangulata viszont mindent felülmúlt. A legkellemesebb meglepetés számomra, hogy elmaradtak az egymásra mutogatások, ami napjainkban a sportban is jelen van. Kiemelkedő gondolatként hoztam magammal az atlétikai négytusából azt, hogy a versenyzők elfogadták egymást eredményét, és a fair play szabályai szerint sportoltak. Pedig a fiúk négytusája nagyon kiegyensúlyozott, kiélezett küzdelmet hozott, csak apróságok döntöttek a sorrendről” – summázott Masszi János. 

Mind a fiúknál, mind a lányoknál öt bajnokot avattak.

Nagyon szoros volt a fiúk versengése, mert mind az öt versenyszámot másvalaki nyerte. A későbbi négytusabajnok, Peőcz Bálint csak az összetettben diadalmaskodott, viszont mind a négy számban dobogós volt, krikettlabdadobásban, 60 és 300 méteres síkfutásban második, távolugrásban harmadik helyen végzett. Összetettben mindössze hét ponttal előzte meg a bősi Világi Mátét és kilenccel a szepsi Karafa Tamást. Krikettlabdadobásban a rimaszombati Gregor Krisztián (69,60 m), távolugrásban az egyébként magasugró, bősi Tóth Gergely (520 cm), 60 méteres síkfutásban Karafa Tamás (7,44 mp) és 300 méteres síkfutásban Világi Máté (42,50 mp) győzött.

 

Sokkal egyértelműbb volt Varga Nikolett győzelme a lányok négytusaversenyében, hiszen a dunaszerdahelyi Szabó Gyula Alapiskola diákja három versenyszámban is maga mögé utasította vetélytársait: megnyerte a távolugrást (440 cm), a 60 és a 300 méteres síkfutást (8,35 mp, 49,60 mp), és csak krikettlabdadobásban szorult a második helyre, az alistáli Ollé Anna (47,25 m) mögé. Harmincnyolc pontos előnnyel lett négytusabajnok.

 

 

Kézilabda

Mindössze négy csapat indult a lányok kézilabdatornáján. Ebből a mezőnyből kiemelkedett a dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Alapiskola együttese, fölényesen nyerte mindhárom mérkőzését, és szerzett olimpiai bajnoki címet. „Aki eljött, jól játszott. Több indulóra számítottunk, de az is igaz, nem mindenhol vannak ilyen korú játékosok – mérlegelt az egykori kiváló kapus, Némethné Koday Lívia, aki ezt a tornát felügyelte. – Nagyon egyértelmű eredmények születtek, mindössze a nyárasdiak és nagymegyeriek összecsapása volt szoros. A vámbérysokat vártuk az első helyre, hiszen ők országos szinten is nagyon jók, ráadásul a győri bajnokságban is szerepelnek. Szinte a teljes csapatukat elhozták, összeszokottabbak, jobbak voltak, mint a többiek. Mivel olimpia volt, a részvétel is fontos, jót játszottak a lányok, találkozhattak a tapasztaltabbakkal, és mindannyiuknak ez meghatározó élmény lehetett.” 

(

 

 

Kispályás labdarúgás

Két focitorna volt, az iskoláké és a régióké. Domináltak a csallóközi csapatok, a DAC hátországából kikerült diákok több együttesben is felbukkantak, döntő érdemük volt a kettős csallóközi diadalban. Az iskolák között a dunaszerdahelyi Kodály Zoltán Alapiskola lett a bajnok a bősiek előtt. Csak hétméteresek döntöttek a kodályosok elsőségéről, miután a döntő gól nélkül végződött. A bronzérem Tornára vándorolt. A régiók bajnokságában Csallóköz, Ung-vidék, Gömör sorrend alakult ki az érmes helyeken.

„Aki a dunaszerdahelyi régióból az országos döntőbe jut, eleve bajnoki eséllyel indult, olyan erős csapatok vannak a járásban. Voltaképpen a DAC közvetlen hátországában nevelkednek ezek a srácok – tapintott rá a csallóköziek sikerének lényeges mozzanatára Zsákovics Tibor, aki a focitornák egyik felügyelője volt. – Idén a bősiek és a dunaszerdahelyi Kodály Zoltán Alapiskola szerzett jogot az országos döntőben való szereplésre, és ez a két csapat játszotta a prímet a tornán is. Mindkét együttes megnyerte csoportját, előnyükre szolgált az is, hogy a 4+1-es kispályás játékban jobban kidomborodott a játékosok egyéni képessége. Kiegyensúlyozott, taktikai döntő volt, gól nélkül, csak a büntetők után lett meg a győztes. A régiók tornáján szintén a csallóköziek emelkedtek ki a mezőnyből. Két 6:2-es és egy 7:1-es győzelmük mindent elárul. A többiek is hajtottak, küzdöttek az utolsó percig. Szerencsére sérülés nem történt, az időjárás is kedvezett, a gyerekek pedig élvezték a focit.”

 

 

 

Sakk

Mind a fiúknál, mind a lányoknál komáromi diák nyerte a sakkversenyt: Jakab Béla, a Munka utcai Alapiskolát, Pivoda Réka, a Eötvös utcai Alapiskolát képviselte sikeresen. Összesen harmincheten ültek asztalhoz, ebből három lány, de ők is a fiúkkal játszottak a hétfordulós nyílt versenyen.

„Másodszor volt sakktorna a Diákolimpián. Ismét megmutatkozott, hogy a komáromi játékosok erősek, csak a nagykaposi Tóbiás Gergő, a 2012-es Diákolimpia harmadik helyezettje tudott javítani, ezúttal második lett. A többiek mindannyian új versenyzők a dobogón. Minden az erőviszonyok szerint alakult, Jakab Béla egyértelmű győzelme született. Van létjogosultsága a sakkversenynek az alapiskolás diákok olimpiáján, most is nagyon jó versenyt láttunk” – mérlegelt honlapunknak Pallag György versenyszervező.

Jakab Béla elsőségéhez nem férhetett kétség. „Jól játszottam, mindössze fél pontot vesztettem a megszerezhető hétből. A végül harmadik nagymegyeri Sárközi Szabolccsal döntetleneztem. Abban a partiban is jobban álltam, de a végén elrontottam. Ellenfeleim nem nagyon hoztak nehéz helyzetbe. Tavaly tudtam meg, hogy létezik a Diákolimpia, s úgy döntöttem, elindulok. Tetszett, nincs nagyon gyakran sakkverseny az alapiskolásoknak” – mondta szerepléséről a 14 éves fiú, aki Munka utcai Alapiskola 9. B osztályába jár, öt évesen otthon kezdett sakkozni, hétévesen került a KSC-be, és évekig Kukel Imre volt az edzője, jelenleg Szegi Tamás készíti fel.

Pivoda Réka hét partiból négy pontot gyűjtött, a három induló lány közül ez volt a legtöbb. „Mind a négy pontot fiú ellen szereztem, egyik lánnyal sem kerültem össze. Voltam már ilyen helyzetben, nem volt újszerű számomra. Jó volt, de lehetett volna jobb is – pillantott vissza a tornára 12 éves diáklány, aki az Eötvös utcai Alapiskola VII. B osztályába jár. – Két éve sakkozom, Sokáig Kukel Imrével készültem, jelenleg Bottyán Péter az edzőm, és asztalhoz ülök a KSC C csapatában is.”

 

 

Esszéíró-pályázat

Új vonás, a sport más megközelítése volt a Diákolimpia esszéíró-pályázata. Amíg a társak a sportpályákon harcoltak a régiós versenyeken, akadt öt diák, akit megragadott valamilyen téma, és megírt egy munkát a környezetéből ismert sportemberről.

A beérkezett pályamunkák:

o Deák Kristóf (Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola, Ipolyság, 8. A osztály): Gáspár László életútja

 

o Ďurkovič Enikő (Katona Mihály Alapiskola, Búcs, 9. osztály): Magyar Imre szlovákiai magyar hosszútávfutó

 

o Molnár Orsolya (Katona Mihály Alapiskola, Búcs, 9. osztály): Rácz Norbert karateedző

 

o Nagy Judit (Kulcsod, Kóczán Mór Alapiskola Csilizradvány, 7. osztály): Horváth Ferenc, a példakép

 

o Vodnyanszká Renáta (Vámbéry Ármin Alapiskola, Dunaszerdahely, 7. A osztály): Medgyes Renáta, akinek igazi szenvedélye a sport

 

A zsűri (Pék László – elnök, J. Mészáros Károly, Lelkes Vince, Hanesz Angelika) mind az öt munkát átnézte, és a nyilvános bemutatáson – a Diákolimpia alatt – végighallgatta három diák prezentációját. Deák Kristóf, Molnár Orsolya és Vodnyanszká Renáta egészítette ki a leírtakat. Ráadásul meghallgathatták a jelenlévők a komáromi Nagy Balázs gimnazista versenyen kívüli bemutatóját, mely nagyapja, Sarlós József életútjáról szólt, és nagy sikert aratott vele, útmutató lehetett a fiatalabb diáktársaknak a további munkához.

Minden szempontot figyelembe véve a zsűri egyhangú döntést hozott a legjobb három sorrendjéről. Győzött a búcsi Molnár Orsolya munkája és bemutatója Rácz Norbert karateedző címmel.

J. Mészáros Károly értékelése a győztes pályamunkáról: „Személyesen találkozott a neves sportemberrel, ami külön dicsérendő. Nem a napjaink gyakorlatához folyamodott, amikor mindenre az interneten keresnek választ. Kapnak is rá gyakran elég furákat. Orsolya meghallgatta Norbit, és kerekített belőle egy szép munkát, számomra nívódíjas alkotást, amelynek még találó mottója is van. Örülök annak, hogy az általam ismert sportemberről írt. Honlapom, a www.szlomasport.sk indulásakor is együttműködött velem, és a Sztorik, történetek esetek rovatban az első anyagok egyike róla szólt, a pályamunkában is megtalálható tokiói világbajnoki élményeiről. Ott 41 évesen rajtolt. Gratulálok Orsolyának, hogy megörökítette Rácz Norbert pályafutását, s főleg ahhoz, hogy hogyan.”

Második az ipolysági Deák Kristóf Gáspár László életútja címmel, harmadik a dunaszerdahelyi Vodnyanszká Renáta Medgyes Renáta, akinek szenvedélye a sport címmel írt munkájáért. Különdíjas a kulcsodi Nagy Judit, ő Horváth Ferenc, a példakép című írásával pályázott. Részvételi díjat kapott a komáromi Nagy Balázs Sarlós József életútjáért és a búcsi Ďurkovič Enikő Magyar Imre szlovákiai magyar hosszútávfutóról írt anyagáért.

 

 

Képzőművészet

Kilenc intézmény 30 diákja és felkészítő pedagógusa kapott meghívót a Diákolimpia sporttémájú képzőművészeti részének országos döntőjére. Az ő munkáikat láthatták az érdeklődők az olimpia alatt a dunaszerdahelyi városi sportcsarnokban.

Egyébként mintegy 200 pályamunka érkezett a versenyfelhívásra. Három téma szerepelt az idei versenyfelhívásban: 1. Sport a mindennapjainkban, 2. A mozgás öröme, 3. Híres olimpikonjaink-sportolóink (portré).

 

Dunaszerdahelyen két kategóriában hirdették ki a legjobb három munkát. Az egyikben (5–6. osztályosok) Bolla Dóra, a hetényi Tarczy Lajos Alapiskola, a másikban (7–9. osztályosok) Zsigárdi Sarolta, a dunaszerdahelyi Kodály Zoltán Alapiskola diákja győzött.

„Az ünnepélyes megnyitó után a Kodály Zoltán Alapiskolába mentünk, ahol négyórás kötetlen képzőművészeti foglalkozáson vettek részt a meghívottak, tanárok-diákok egyaránt. Új eszközökkel, modern képzőművészeti eljárásokkal, technikákkal ismerkedhettek meg. A tanultakat biztosan kamatoztatni tudják majd a jövőben, akár a tanórákon, akár más versenyeken – foglalta össze honlapunknak a dunaszerdahelyi történéseket Fodor Mária, aki a képzőművészeti rész irányítója, szakmai felügyelője volt. – Amikor először szerveztük meg a Diákolimpiát, eleve fontosnak tartottuk, hogy a sport mellett ott legyen a képzőművészet is. Olyan tárgyról van szó, amelynek a tanítása kevés kivétellel nálunk sajnos még mindig gyerekcipőben jár. Nagy hiba, hiszen a jobb és a bal agyfélteke összehangolása a mai rohanó, számítógépes világban fontosabb, mint valaha. A mai gyerekek éppen olyan fogékonyak a szépre, az értékesre, mint régen. Kicsik és nagyok örömmel alkotnak, ha a színes ceruza mellett-helyett más, izgalmasabb eszközöket is adunk a kezükbe, esetleg nem elcsépelt, unalmas, hanem nem mindennapi-érdekes témákat adunk a számukra. Ez nem könnyű feladat, természetesen másfajta hozzáállást kíván a tanártól is, hiszen ha az a cél, hogy a végeredmény egy szépen kidolgozott, kreatív élvezhető rajz legyen, nem hagyhatjuk magára a diákokat, meg kell ismertetnünk velük a hagyományos technikák mellett újszerű, modern technikákat is, másrészt pedig ösztönözni kell őket, hogy merjenek merészek lenni, ne hagyják üresen a rajzlap nagy részét. Nem is gondolná az ember, mennyi minden lakozik egy-egy gyermek lelkében, mennyi kérdése van-lenne, mennyi ötlete, gondolata van, és ha okosan tereljük őket, mindezek a felszínre kerülnek. A végeredmény pedig lehet olyan, mint amilyen képeket láthattunk a kiállításon is. Pontosan ezért döntöttem úgy jó néhány évvel ezelőtt, hogy amikor egy-egy országos verseny döntőjére hívok diákokat, a döntőn már nem versenyeztetem őket, hanem a felkészítő tanárukkal együtt megismertetem velük azokat az eszközöket, technikákat , amelyekkel esetleg a saját iskolájukon nem találkoztak még. Ez volt a cél ezen a versenyen is, a visszajelzés pedig mindig pozitív. Ez jelzi azt, hogy szükség van ilyen jellegű megmérettetésekre, találkozásokra.” (SzlomasportH)

 

 

 

Ha valaki bármivel – legyen az kép, tény, megjegyzés – gazdagítani tudná egyedülálló összeállításunkat a 3. Diákolimpiáról, elég csak jelentkezni a www.szlomasport.sk honlap címén, és jelezni észrevételét.

 

Teljes eredménylista

2016-10-08T06:48:04+00:00 2016.10.08.|Categories: Hírszolgálat|